Kazahsztán – Magyarország: A kétoldalú együttműködés kilátásai
Horváth László, LAC Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója és tiszteletbeli kazah konzul legutóbbi kazahsztáni üzleti útja alkalmával interjút adott az Üzleti Kazahsztán nevű újságnak, mely alább olvasható.
Magyarország az elsők között van Kelet-Európában, amely stratégiai partnerségi nyilatkozatot írt alá Kazahsztánnal, és teljes mértékben támogatja Új-Kazahsztán irányvonalát. A LAC Holding Zrt. elnök- vezérigazgatójával, Magyarország Kazah Köztársasági Tiszteletbeli Konzuljával, a Magyar-Kazah Üzleti Tanács társelnökével, Horváth Lászlóval folytatott beszélgetés során a kétoldalú együttműködés kérdései érintették a növénytermesztés – ezen belül is a vetőmag termesztés -, állattenyésztés területét, az agrártudományt, a diákcserét, a kölcsönös agrártermék – és gyógyszerkereskedelmet.
Aigul BEYSENOVA
A hibridek tenyészideje és alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy a Kazah Köztársaság minden régiójában, az adott körülmények között a legjobb hozamú fajtákat termesszék és a déli vagy északi régióira nemesítsék. A magyar szakemberek azon dolgoznak, hogy a Kazah Köztársaság mezőgazdaságát termelékenyebbé és az éghajlati viszonyokkal szemben ellenállóbbá tegyék bizonyos természeti és éghajlati övezetekben.
Horváth úr, a jelen helyzetben mik a kétoldalú együttműködés jövőbeli kilátásai?
– Én személy szerint lassan három évtizede ápolok üzleti és partneri kapcsolatot Kazahsztánnal. Minden esetben kétoldalú együttműködési projekteket valósítottam meg, mind gazdasági, mind tudományos és kulturális szférában. Azóta vagyok a Kazah Köztársaság tiszteletbeli magyarországi konzulja, mely pozíció betöltése már nemcsak hivatássá, hanem lételememmé is vált. A Magyar-Kazah Üzleti Tanács társelnökeként szeretném, ha országaink kapcsolatai évről évre erősödnének, szorosabbá és eredményesebbé válnának. Ennek kapcsán a kazahsztáni LAC Holding Zrt. képviseletem évek óta erősíti a magyar-kazah gazdasági kereskedelmi kapcsolatokat. Vállalkozóként olyan üzleti lehetőségeket hirdetek, melyek produktív előnyöket jelentenek mind a kazahsztáni, mind a magyar cégek számára.
A Magyar Kormány 2012-ben vezette be a „Keleti nyitás” programot, mely a FÁK-országokra és Kínára terjed ki.
A világjárvány, és az egész kialakult helyzet mutatja, milyen előrelátó volt ez a program. Ennek a programnak az az előnye, hogy nem újat kell alkotni, hanem a már kitaposott utat kell követni, vagyis folytatni a korábban megkezdett pályát. Külön kiemelném a mezőgazdaság szféráját, hiszen a vetőmag termesztés, az állattenyésztés szférája napról napra, évről évre, évtizedekről évtizedekre működik, hosszú távú kilátásokat rejtve.
Milyen mezőgazdasági projekteket tervez megvalósítani Kazahsztánban?
– Vetőmagtermesztés elsősorban magyar fajtájú hibridkukorica vetőmag, amelyek az elmúlt években jó terméseredménnyel szerepeltek a kazahsztáni termesztés során és egyéb kalászos gabona vetőmag, továbbá olajos magvak napraforgó, repce, szója. A vetőmagszektor Magyarország egyik legprofesszionálisabb ágazata. A szakmai színvonal és eredményei nemzetközileg is elismertek. Hosszú évek óta folynak munkák különböző mezőgazdasági fejlesztéseken, melyek elsősorban a hazai exportra és a kazah helyi termelésre fókuszálnak.
Ezek mellett létezik, egy un. 4 kocka projekt, amely egy olyan mezőgazdasági komplexum létrehozását támogatja, melynek célja, hogy – egy kb. 10 hektáros területen működve – képes lehetne ellátni a környéken 10-30 ezer hektár termő területet. Mindehhez támogatásra Kazah – Magyar mezőgazdasági pénzügyi alap létrehozására van szükség.
A mezőgazdasági komplexum a gabona termesztés, feldolgozáson túl nem csak az állattenyésztés takarmánybázisának kialakítása, hanem minta a többi mezőgazdasági ágazatra is pl. állattenyésztés, zöldség és gyümölcstermesztés valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozására szolgáló üzemek létesítésére. Tejüzem, húsüzem, gyümölcs-feldolgozó, amely üzemek gyártói szintén nagy tapasztalattal rendelkeznek Magyarországon.
Hol tartanak ezeknek a projekteknek a megvalósulása?
– Azokban az években, amint Nazarbajev úr meghirdette a mezőgazdasági programot, támogattuk ezt a kezdeményezést, és elindítottuk az alapítást – vetőmag projektjeit, a kukorica állati takarmányként való termesztésével. Állattenyésztési szempontból ez a projekt jelentősen bővíthető. Egy másik, nem kevésbé fontos kérdés az agrár- és mezőgazdasági szakemberek képzése.
Ami a szűk szakemberek képzését illeti ezen a területen, tudna egy kicsit részletesebben elmondani?
– Jelenleg elég sok kazah diák tanul tovább Magyarországon, az agráripari és a mezőgazdasági szektort beleértve. Amihez hozzá kell tenni, hogy ezzel nem csak keresett szakembereket igyekszünk felkészíteni a jövőben, hanem olyan pedagógusokat is, akik ezen a területen szerzett tapasztalataikat, tudásukat át tudják adni a következő generációknak. Nem titok, hogy ebben az időszakban a technológia fejlődésében észrevehető ugrás történt. Míg az ásást és egyéb mezőgazdasági munkákat eredetileg kézzel végezték, mára a legújabb generációs technológiákat alkalmazzák. Ennek megfelelően a beszerzésük, üzemeltetésük, javításuk ára sokkal magasabb. Ennek megfelelően szakemberekre van szükség a gépek irányítására. Hazánkban az állattenyésztés terén olyan technológiákat vezettek be, amelyek segítségével a szakemberek az első pillanattól kezdve elsajátítják a korszerű berendezések kezelését, például az állattartás takarmányozását, fejését, egészen a végtermék piacra kerüléséig. Mindez automatikusan megtörténik a gombok megnyomásával és a szükséges programok telepítésével.
Például az általam birtokolt magyarországi Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. a közelmúltban egyedülálló komplexumot hozott létre a cég azzal, hogy a kialakított teljes robotizált rendszer lehetővé teszi, hogy a tejüzemmel szomszédos, felújított szarvasmarha telepen élő tehenek által termelt tej egy csövön keresztül kerül a tejüzembe, ott automatizált gépek végzik a tej feldolgozását, így emberi kéz érintése nélkül kerül a tejtermék a végső felhasználóhoz.
Az éghajlati adottságokat figyelembe véve, az enyhe európai klímához szokott állatok és növények képesek-e alkalmazkodni viszonyainkhoz?
– Földrajzilag a Kazah Köztársaság, nagyjából akkora, mint egész Európa. Itt és Európában is vannak különféle éghajlati övezetek. Hazánkban viszont számos olyan kutatóintézet működik, amelyek szorosan foglalkoznak a talajok éghajlati jellemzőinek vizsgálatával a különböző régiókban, a világ bármely pontján. Például speciálisan a Kazah Köztársaság különböző régióiból vettünk talajt, hogy elküldhessük a magyar tudományos intézeteknek bizonyos növények bizonyos éghajlati övezetekben történő termesztésre. Az állattenyésztéssel kapcsolatban jól tudjuk, hogy a Kazah Köztársaság a nomádság országa, ahol ősidők óta fejlődött a nomád szarvasmarha-tenyésztés.
Milyen növénykultúrákat említene példaként?
– Például Kazahsztán északi részén, ahol hideg az éghajlat, rozst és búzát vetnek. Délen, a Shymkent régióban, közelebb a kínai határhoz, kukoricát vetnek stb.
Az agráripari komplexum a gabonatermesztés és – feldolgozás mellett nemcsak az állattenyésztés takarmánybázisának megteremtése, hanem a mezőgazdaság más ágai számára is minta: zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, valamint hús- és tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök feldolgozásával foglalkozó vállalkozások létrehozása, amelyek termelői nagy magyarországi tapasztalattal rendelkeznek.
Hallottam már arról, hogy magyar vállalkozók is foglalkoznak a városi parkok zöldítésével a Kazah Köztársaság nagyvárosaiban?
– Ezen a területen nagy lehetőségek nyílnak a két ország közötti együttműködésre, melynek célja a szennyezett területek rehabilitációja, a kipufogógázokkal szennyezett nagyvárosok növényeinek, például lombhullató, tűlevelű fák, cserjék és egyéb ültetvények telepítésével. Magyarországon létezik, egy un. Pannon Breeding program, amelyben a kutatók megoldásokat keresnek olyan növények nemesítésére, melyek ellenállnak mind a szántóföldi, mind a városi körülményeknek, vagy néhány szélsőséges éghajlati viszonynak. Ezekkel a funkciókkal az általam már említett kutatóintézetek foglalkoznak.
Mezőgazdaságon kívül más ágazatban vannak e tervei?
– Magyar know-how- ra alapozott egészségügyi projektjeink vannak, melyek megvalósítását Kazahsztánban tervezzük.
Az egyik ilyen projektünk a daganatos betegek immunterápiás kezelésére szolgáló magyar találmány. A módszer lényege, hogy a páciens saját immunrendszerét megtanítjuk felismerni és elpusztítani a rosszindulatú daganatokat a beteg szervezetében.
A másik projektünk, mivel Magyarországon a gyógyszeripari termékek és a gyógyszergyárak fejlettek, magyar gyógyszerüzemi vállalattal közösen, egy gyógyszergyár létrehozása Kazahsztánban.
Milyen további területeken lát kilátásokat a kétoldalú együttműködésre?
– A fentiek mindegyike, beleértve az oktatási programokat is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Magyarország vezető agrárképzési és kutatási egyeteme több országgal együttműködve, és számos mezőgazdasági ágazatban folyik képzés. Céljuk hasonló együttműködés kialakítása a Kazah Nemzeti Agráregyetemmel. Lényegében azzal nyújtunk segítséget, hogy segítjük a két egyetem kapcsolatát a további együttműködés érdekében.
Különösen azt szeretnénk, ha Kazahsztán kormánya a kazahsztáni Stipendium Hungaricum kvótából 30 jelentkező számára biztosítana helyet, kiemelten az agrárkutatásra, lehetőleg a MATE-val. Angol oktatásuk nagyon sikeresnek mondható, a külföldi hallgatók száma fokozatosan eléri a 15%-ot. A sikereken felbuzdulva a régió igényeihez igazodva rövidebb-hosszabb orosz nyelvű tanfolyamokat, képzéseket kívánnak indítani online vagy személyesen. A MATE nyitott egy úgynevezett “közös kar” létrehozására a Kazahsztáni Egyetemmel és közös online kurzusok szervezésére is.
https://dknews.kz/ru/chitayte-v-nomere/243314-kazahstan-vengriya-perspektivy-dvustoronnego
