A konzorcium „A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása” címmel 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a GINOP-2.2.1-15 program keretében.

A konzorciumi formában megvalósuló projekt több mint 1,6 Mrd Ft. vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A konzorcium vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., a konzorcium tagjai továbbá a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete.

A program teljes költségvetése 1.902.239.337 Ft. A támogatás mértéke a benyújtott pályázat alapján 1.604.232.583 Ft. A fennmaradó 298.006.754 Ft a TM Zrt. vállalt hozzájárulása a projekt sikeréhez. A támogatás intenzitása 84,33%.

A projekt 2017. augusztus 11-én kezdődött, a fizikai befejezés dátuma 2021. december 29. volt. A projekt megvalósítása során a 22 kutatási téma és kutató csoport, összesen 160 fő kutató és technikai személyzet bevonásával olyan növényekkel kísérletezett, és olyan technológiákat, módszereket fejlesztett, amelyek a Pannon régió növényeinek genetikai állományát hivatottak megőrizni és fenntartani, figyelembe véve az értékesítési lehetőségeket is. A kutatások a törökszentmiklósi Tudásközponton kívül a konzorciumi tagok telephelyein és kijelölt kutatási területein történtek.

A pályázatban benyújtott program 6 fontos célkitűzés köré épült:

1. Zöldfelület gazdálkodás: a projekt eredményeként fás szárú, évelő lágyszárú, egynyári fajták olyan szelektált állománya született meg, mely szárazságtűrése és sótűrése következtében a degradált területek rekultivációjában sikerrel alkalmazható.
2. Érzékeny területek szántóföldi hasznosítására alkalmas növények genetikai kutatása: olyan növények genetikai vonalainak meghatározása, melyek alkalmasak érzékeny ökológiájú szántóföldi növénytermesztésre.
3. Fito-remediáció és energianövények, talaj-remediáció: az alprogram legfontosabb feladata a leghatékonyabb fajok kiválasztása és módszerek kidolgozása volt a szennyezett talajok kezelésére, fitoremediációs és környezetkémiai vizsgálatok segítségével.
4. Hatóanyagáért termesztett növények: az alprogram lényege az elsősorban hazai (őshonos és legalább 20 éve termesztett idegen eredetű), valamint néhány introdukált gyógynövényfaj génforrásként történő hasznosítása volt.
5. Növényvédelem – Informatika: az alprogram keretében a hazai kertészeti kutatómunkában eddig nem alkalmazott új módszer, a kutatói csoportok célirányos, informatikával támogatott innovációs együttműködése jött létre.
6. Agrárökonómia: a kutatás a projekt agrárgazdasági megalapozását végezte el. Egyrészről a kertészeti termékekre való fogyasztói igényeket mérte fel, illetve meghatározta azt a fogyasztói piacot és szegmenst, amelyben értékesíthetők, valamint feltérképezte a lehetséges értékesítési csatornákat.

A projekt folyamán az alábbi feladatok, beruházások, fejlesztések valósultak meg:

• Kutatási infrastruktúra kialakítása: a Tudáspark Laborépületét a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. területén alakították ki egy meglévő épület felújítása, átépítése által.
• A Tudáspark részeként egy klímaház felújítása, kutatási eszközök, laboreszközök és gépek beszerzése is megvalósult. A klímaházban különböző klimatikus viszonyokat modelleztek, ami több kutatási téma alapjául szolgált.
• A kutatást szolgáló konténertelep és fajtaválaszték helyének kialakítása, bemutatókert létrehozása szintén a Tudáspark részeként valósult meg az előbb említett két épület szomszédságában.
• Informatikai háttér megteremtése.
• Növényvédelmi rendszer felállítása.

A projekt másik fontos célja volt a magyar növények genetikai forrásainak piacosítása, elsősorban olyan területeken, amelyeknek a klímája hasonló a Pannon régió klímájához.

A célterület a FÁK országok közép-ázsiai része, amely összesen mintegy 3.500.000 km² területet jelent. Mivel a célterület nem teszi lehetővé a hagyományos hasznosítási módszereket, ezért a kutatások azon fejlesztési területekre is kitértek, hogy milyen feltételekkel lehet hasznosítani a magyar növények génállományát más éghajlati és környezeti körülmények között (pl: talaj szikesedése, radioaktív és nehézfém-szennyezettség, olaj szennyezettség).

A Közép-Ázsiában a régi „selyemút” mentén fekvő városok jelentős gazdasági, demográfiai fejlődésnek indulhatnak. Ez a fejlődés szükségessé teszi a társadalom életszínvonalát javító beruházásait (parkok, erdősávok, zöldfelületek létesítése). A programunk ebben a folyamatban is segítséget nyújthat a régiónak.